Szellemanyag és az őrszellemek a Táltos tudásban

 

„Ha közös az ég, van közösség!”

 

A BÜÜN Táltos vonal mesterei arra a bölcseletre jutottak, hogy a tudás megszerzése energiát igényel. A tudás pedig elraktározódik a szellemkvantumban. A megszerzett tudás befolyásolja a cselekedetek minőségét. Az emberben a szellemanyag képes felhalmozódni, és nem veszik el, amikor egy halott lelke elhagyja a testét, tehát a tudás nem változik mássá. Az energia nem vész el, csak átalakul. Nem csak a fizika törvénye, hanem az ős-eurázsiai filozófia törvényei szerint is. Isten táborában a vele összhangban működő szellemek ily módon erőgyarapodást érnek el. S ez által az Istenség szellemanyagát erősítik. Az elkárhozott, kárba veszett lélek a teremtés folyamát rontó-fékező duális örvényen kívüli erőket gyarapítja. Tehát mindenkinek személyes úton kell haladnia az Istenség szellemanyagának gyarapításáért, a saját belső szikránk nemesítésében, tűzzé lobbantásában. A világ ebben a világképben örök, dualistamozgásban van. A nagy ikerörvénylés szakaszai körpályák, melyeken az obi-ugor hiedelemvilágban táltos lován a világ-ügyelő férfi (magyarok Istene-őrszelleme) száguld. Természettel összhangban élő lélek minden korban naturalistán képzelte el a szellemek világát, és ezért az elvont Isteneket átalakította emberré, vagy teremtett hozzájuk emberszerű Isteneket. Az ős-eurázsiai, az ős-uráli világkép-vallásban a legősibb istenség az univerzum elvont tengervégtelen egy szelleme, TENGRI.  Ő a láthatatlan, megfoghatatlan, érzékeken túli világból a látható világba testesül, manifesztálódik, nőstény Istenséggé és hím Istenséggé. Holddalékes Boldogasszonnyá és Naporcájú Öregistenné, kik szerelmeskednek gyermekeik karjai által. Ő emberhez érthetővé válik azáltal, hogy isteni, és istennői alakot ölt. De ő, illetve ők világokat igazgatnak, minden dolog a világmindenségben, plusz-mínusz ikerörvénylésben megy végbe, a sejtektől a csillagok és napok körpályájáig. Mindennek csak egy szeletét képes felfogni az ember, de a bölcsesség gyarapítása által, a szellemanyag gyarapítása által, képes TENGRI fényével egyesülni az úton, ami a legszentebb célunk emberi létezésünk folyamán. Véleményem szerint, ezt csak alázat útján, minden lényre kiterjedő együttérzéssel, a tudat tiszta csendjére való törekvéssel érhetjük el. A szellemanyag szétosztható és összeadható, gyarapítható és átadható, azáltal, hogy bontjuk az egység szellemét vagy cselekedeteinkkel, világhoz való hozzáállásunkkal, közös eszme által, közös szellemiség, Isten-tudat által egy lénnyé válunk benne. Ha egy emberben sokan hisznek, szellemanyagot sűrítenek a szellemkvantumban neki, ezáltal ő a világmindenség törvényei szerint erősebb, és nagyobb kiterjedésű hatóerővé válik a láthatatlan és a látható világban egyaránt, általunk, cselekedeteink minősége által. A kapott figyelemmel, belévetett bizalommal senki nem élhet vissza, mert ez az erő nem önös érdekekre való, hanem arra, hogy a körülötte élő lények fejlődését, erősödését segítse azáltal, hogy visszasugározza a szellemanyagot. Akár a személyek segítésének útján is.

„Ha közös az ég, van közösség!”

 

A kollektív hit kis isteneket, őrszellemeket képes teremteni, amik teljes értékű lényként léteznek a szellemkvantumban, azáltal, hogy a már meglévő szellemanyagunkból összeadunk az őrszellem számára. Sok istenség, őrszellem azért „szunnyad”, mert feledésbe merült, senki sem táplálja, erősíti hitével, szellemanyagával. A mi nagy őrszellemünk, a „Magyarok Istene”, például a mi nyelvileg, származásilag heterogén, többeredetű törzsszövetségünk „istene”, Őrszelleme, mely a magyar állami élet alapjait jelentette a hun birodalomban. Őrszellemünk, a Magyarok Istene, a mondák szerint „Má” nevű hős volt, aki eredetileg a fehér ló totem ősének számított. Ő vállalta magára a szellemanyag koordinálását őseink idejében, s oly erőssé duzzadt, istenséggé testesülvén, hogy világkorokon keresztül az ő szellemisége tartotta meg birodalmunk védelmét. Egy szellem szellemanyagát, melytől a hívők különféle feladatokat várnak cserébe, időről-időre táplálni kell. Táltosok által vezetett közösségek, szertartások, istentiszteletek keretében képesek voltak a szellemanyagot táplálni, jó kapcsolatot tartani a szellemvilággal, a két világ közti duális ikerörvénylés útján. A szellem, akibe hitét, érzéseit, tudatosságát vetíti valaki, megerősödik, megduzzad ereje, s képes a láthatatlan, érzéken túli világban közreműködni azért, ki hittel s energiával táplálja őt. Régen is így volt ez, s a törvények ma is ugyanazok. Nyilvánvalóan olyan szellemőst választottak őseink, ami az egész obi-ugor népcsoport számára mindennapi alapnak számított. Ez nem más, mint maga a fehér ló. Dinamikája, ereje, tisztasága és istenadta belső fénye elég erő volt ahhoz, hogy a figyelmet az egész birodalomban összegyűjtse. Azt kívánom, merjük szellemanyagunkat koordinálni, ősszellemeink felvigyázó erejéért, mert egy ország sorsa ezen a tudatosságon múlik. Törekedjünk arra, hogy kisebb-nagyobb közösségeinknek őrszellemet állítsunk, akár őseink gyökeréig visszanyúlva. Áldás a MAGYAROKRA!