Áradj, árad, életerő! 

 

Rozsdás erdő mélyén fekszem,

Parázs hamvát szítja lelkem.

Vén világ múlik el csendben,

Tejfehér köd most a leplem.

 

Hej, hej, hej, hej,

Rege rejtem,

Hej, hej, hej, hej,

Rejts el engem!

 

Csontom állat rágja, rágja,

Vérem erős gyökér issza,

Befogad a sűrű erdő,

Áradj, áradj, életerő!

 

Hej, hej, hej, hej,

Rege rejtem,

Hej, hej, hej, hej,

Rejts el engem!

 

EL KÁLI OM

Földből jöttem, földbe mentem,

Földdé válok, földön járok.

EL KÁLI OM

Vízből jöttem, vízbe mentem,

Vízzé válok, vízen járok

EL KÁLI OM

Tűzből jöttem, tűzbe mentem,

Tűzzé válok, tűzön járok.

EL KÁLI OM

Légből jöttem, légbe mentem,

Széllé válok, szélben szállok.

EL KÁLI OM

Szerből jöttem, szerbe mentem,

Szerelemmé válok, szerelemben járok.

EL KÁLI OM

 

Táltosok

- Táltosok, táltosok! Minden embert áldjatok,

Áldjatok, áldjatok!

Fények útján járjatok, járjatok, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Ősök hangján szóljatok,

Szóljatok, szóljatok!

Fehér lovon szálljatok, szálljatok, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Szív kapukat nyissatok,

Nyissatok, nyissatok!

Isten fénye szavatok, szavatok, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Korok üstjét tartsátok,

Tartsátok, tartsátok!

Szellem táncát ropjátok, ropjátok, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Mennyek lángját gyújtsátok,

Gyújtsátok, gyújtsátok!

Igaz népünk felragyog, felragyog, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Szárnyaitok bontsátok,

Bontsátok, bontsátok!

Tejút ösvény lábatok, lábatok, táltosok!

 

- Táltosok, táltosok! Álmaitok angyalok,

Angyalok, angyalok!

Isten Fénye felragyog, felragyog,

 

Táltosok!

 

Tátorján 

 

Van nekem egy szép paripám, Tátorján!

Van nekem egy szél paripám, Tátorján!

Hej, Tátorján, Tátorján, Tátorján! 

 

Felvágtatok a hátán az égboltra,

Onnan szólok szépen zengőt magasba.

Hej, Tátorján, Tátorján, Tátorján! 

 

Táltos széllel érkeztem, most itt vagyok,

Öregisten, áldassék a Te napod!

Hej, Tátorján, Tátorján, Tátorján! 

 

A patája izzik nagyon hevesen,

Ott vagyok, hol akarok, szélsebesen!

Hej, Tátorján, Tátorján, Tátorján!

 

 

Világnak közepén 

 

Világnak közepén, erőnek erején – magas hegyen állok én.

Lábam a földbe ér, kezem az égig ér – Hold és Nap bennem egymásba kél.

Madárnak szárnyai repítsetek, égi úton vezessetek! 

 

Világnak közepén, erőnek erején – magas hegyen állok én.

Lábam a földbe ér, kezem az égig ér – Hold és Nap bennem egymásba kél.

Dobok hangja felébreszt tüzet, dobok hangja eléri szíved,

 

Ébredj, ébredj, ősi Szellem, táncolj, táncolj tűz fényében!

Ébredj, ébredj, ősi Szellem, tündököljél láng fényében! 

 

Világnak közepén, erőnek erején – magas hegyen állok én.

Lábam a földbe ér, kezem az égig ér – Hold és Nap bennem egymásba kél.

 

Hívom Csendben szárnyalót, gyógyító hangomnak jelt adót,

Sörényemet megragadva, visz föl egyre magasabbra.

Sörényemet megragadva, felvisz engem a Világfára. 

 

Világnak közepén, erőnek erején – magas hegyen állok én.

Lábam a fölbe ér, kezem az égig ér – Hold és Nap bennem egymásba kél.

 

 

Szerelmes szívemet néked adom 

 

Szerelmes szívemet néked adom,

Te vagy az én párom, most már tudom!

Szerelmes szívemet néked adom,

Mindazt, mi van nekünk egybe rakom! 

 

Szerelmes szívemet néked adom,

Szerelmünk lángját most felajánlom!

Szerelmes szívemet néked adom,

Te vagy a tanítóm, s jó pásztorom!